A csapágyak szerkezete két fő részből tevődik össze, amelyek kulcsszerepet játszanak a működésben.

A csapágyak két alapvető komponensből tevődnek össze, amelyek együttműködve biztosítják a sima működést és a terhelések hatékony elosztását. A csapágy szerkezetének egyik legfontosabb része a belső gyűrű, amely a csapágy belső területén helyezkedik el. Ez a gyűrű általában a forgó alkatrészekhez, mint például tengelyekhez van rögzítve. A belső gyűrű fő feladata, hogy stabilizálja a kapcsolatot a forgó alkatrész és a csapágy között.

A második fő komponens a külső gyűrű, amely a csapágy külső szélein helyezkedik el, és illeszkedik a gép házához vagy egyéb szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű célja, hogy biztosítsa a csapágy stabil rögzítését és támogassa a belső gyűrű által végzett sima mozgást. A belső és a külső gyűrű között található gördülő elemek, mint golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, a csapágy típusától függően különböző formákban jelennek meg. 

A gördülő elemek alapvetően befolyásolják a csapágy teljesítményét és hatékonyságát. Feladatuk az, hogy minimalizálják a súrlódást és lehetővé tegyék a sima és hatékony mozgást a csapágyban. A gördülő elemek a terheléseket elosztják a csapágy belső és külső gyűrűje között, csökkentve a súrlódást és a kopást, ami hozzájárul a csapágy hosszabb élettartamához és jobb teljesítményéhez. Ez a kialakítás hozzájárul a gépek és járművek megbízhatóságához, hatékonyságához és tartós működéséhez. 

Összességében a csapágyak két fő része – a belső gyűrű és a külső gyűrű – valamint a közöttük lévő gördülő elemek együttes működése alapvető fontosságú a mechanikai rendszerek optimális teljesítményének fenntartásában.